Szakért? hír- és kutatóoldal vagyunk befektetésr?l, gazdaságról, pénzr?l és még sok másról!

A hírek Ez egy olyan formátum, amely egy eseményt publicisztikai eszközökkel nyilvánosságra hozhat. Ez az újságírás nyersanyaga, amelyet általában valamilyen társadalmilag releváns adatnak vagy eseménynek ismernek el, amelyet érdemes közzétenni a közösségi médiában.

Tények politikusok, szociális, gazdaságos, kulturális, természetes és mások, akkor lehetnek hírek, ha egy adott sajtóközlemény szempontjából jelentős egyéneket vagy csoportokat érintenek.

A hír társadalmilag konstruált termékként definiálható, hiszen az újságírói termelésben részt vevő egyének és csoportok társadalmi pozícióinak eredménye, illetve maguk a források, amelyek Stuart Hall szerint elsődleges meghatározói az eseményeknek. A hír ezeknek a determinánsoknak a sűrítése a folyamatok, a tartalom és a társadalmi viszonyok felépítésében nélkülözhetetlen társadalmi-kulturális termékké.^[1]

Általában a hírnek negatív konnotációja van, éppen azért, mert kivételes, abnormális vagy nagy társadalmi hatású, például balesetek, tragédiák, háborúk Ez államcsíny. A hírnek csak akkor van újságírói értéke, ha éppen megtörtént, vagy ha korábban semmilyen jármű nem közölte.

Az újságírás „művészete” a közönséget vonzó témák kiválasztása és vonzó bemutatása. Nem minden újságírói szöveg hír, de minden hír potenciálisan újságírói vizsgálat tárgya.^[2]

Négy f? tényez?, amely befolyásolja a hírek min?ségét:^[3]

1. Hírek: a híreknek életet kell tartalmazniuk, az életnek pedig új információkat kell tartalmaznia, nem pedig azt, ami már ismert.
2. Közelség: minél közelebb van az esemény helyszíne az olvasóhoz, annál nagyobb érdekl?dést vált ki a hír, mert közvetlenül érinti az olvasó életét.
3. Méret: mind az, ami nagyon nagy, és ami nagyon kicsi, felkelti a közvélemény figyelmét.
4. Relevancia: a hírnek fontosnak vagy legalábbis jelent?snek kell lennie. A banális, hétköznapi események általában nem érdeklik a közvéleményt.